Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 23       Lapozás: 1-10 | 11-20 | 21-23

Helységnévmutató: Németország


1947. október 28.

A Magyar Köztársaság Kormányának 12.200/1947. Korm. sz. rendelete a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.330/1945. M.E. sz. rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése és összefoglalása. "...3.§ Az 1. § rendelkezései nem vonatkoznak: a/ az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásra, amennyiben az 1946. évi április hó 1. napja előtt is ez volt a főfoglalkozása, nem volt a Volksbundnak tisztségviselő tagja, fegyveres német alakulatba /SS stb./ önként be nem lépett, illetőleg magyarosított nevét német hangzásúra vissza nem változtatta... b/ a községben nélkülözhetetlen kézműves kisiparosra... 14.§ /1/ Annak a magyar állampolgárnak, aki az 1941. évi népszámlálási összeírás alkalmából magát német anyanyelvűnek vallotta, továbbá annak a magyar állampolgárnak, akire a 2.§ értelmében az 1. § nem vonatkozik, a jelen rendelet hatálybalépésének napján még tényleges birtokában levő mező és erdőgazdasági /külterületi/ ingatlan vagyonából minőségének és fekvésének figyelembevételével legfeljebb 10 kat. holdnyi terület, továbbá a tényleges birtokában lévő olyan ingóságát, amely telepítés céljára még igénybevéve nem lett, tulajdonába lehet adni, illetőleg tulajdonában meg lehet hagyni..."

1949. október 15.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.274/1949. /213/ M. T. sz. rendelete a német lakosságra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. "1.§ Miután a magyarországi német lakosság tényleges áttelepítése magszűnt, a 12.200/1947. /245/ Korm. sz. rendelet értelmében Németországba áttelepülésre kötelezett azokra a személyekre, akik a jelen rendet kihirdetésének napján Magyarországon laknak /tartózkodnak/, hatályukat vesztik a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. Ezek a személyek a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek..."

1956. október

Az LDU a forradalom alatt Burgenlandban felállított egy segítő központot a Magyarországról érkező menekültek részére. Heinrich Reitinger innen indított el október 30-án Budapestre egy gyógyszer- és élelmiszerszállítmányt. A Bundestag egy megbízott bizottsága szerint a menekülteknek kb. az 5%-a volt magyarországi német. A Németországban letelepedni szándékozó német származásúak a "később kitelepült" (Spätaussiedler) kategóriába kerültek, s így az állampolgárságot a legrövidebb úton megkapták.

1960.

Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 50 765-en vallották magukat német anyanyelvűnek. Német nemzetiségűnek ezzel szemben csupán 8640-en. Az országban összesen 90 olyan település volt, ahol a német nemzetiségű lakosok aránya elérte vagy meghaladta a 10%-ot. Baranyában 53, Tolnában 18, Bács-Kiskunban 6, Komárom 5, Vas 4, Somogy 2, Veszprém 1, Győr-Sopron 1. Ebből 30% fölötti arány 23 községben volt kimutatható. Legmagasabb arányban a következő településeken éltek németek: Ófalu 91,9 %, (792/728), Vaskeresztes 76,1 % (547/416), Óbánya 65,7 % (347/228), Görcsönydoboka 61,5 % (813/500), Püspöklak 61,1 % (898/549), Szür 50,5 % (521/263).

A Magyar Rádió első "Gruss und Kuss" adása, amelyben a hazai németek üdvözleteket is küldhettek Németországban élő rokonaiknak és ismerőseiknek. Műsorvezető Brachfeld Szigfrid volt. Az adást külföldön rövid, belföldön középhullámon lehetett fogni.

1989. december 16–18.

Helmut Kohl magyarországi látogatása. Beszédet mondott a parlamentben és az ELTE-n díszdoktorrá avatták. December 16-án fogadta Manherz Károlyt és Hambuch Gézát. A megbeszélésen szóba kerültek a németországi támogatás lehetséges formái és Németország nemzetiségi politikája.

1990. május 17.

A Néprajzi Múzeumban megnyílt a "Donauschwaben" című kiállítás. A vándorkiállítást 3 évvel ezelőtt mutatták be először Stuttgartban.

1991. január 7.

Alexander Arnot látogatása a Neue Zeitungnál. Ígéretet tett arra, hogy Németország a jövőben a lehetőségek szerint támogatni fogja a lapot.

1991. május 6–9.

Göncz Árpád hivatalos látogatásra Németországba érkezett, ahol fogadta Richard von Weizsäcker államfő és Helmuth Kohl kancellár is. Kíséretében jelen volt Manherz Károly. Május 8-án Baden-Württenbergben találkozott Paul Striftlerrel, a Honfitársi Szövetség (Landsmannschaft) tartományi elnökével.

1991. július 4–6.

Baden-Württenbergi és magyar polgármesterek találkozója Fellbachban. Magyar részről több mint 70 fő utazott Németországba. Előadások hangoztak el a községek finanszírozása, az idegenforgalom, a szociálpolitika és a kommunális politika kérdéskörében.

1992. március 20.

A német kormány tájékoztatta a Bundestagot a közép- és kelet-európai németség helyzetéről, és a kormány eddigi, a kisebbségek helyzetének javítását célzó tevékenységéről. Eszerint a rendszerváltás óta Németország különböző magyarországi - nem kimondottan csak a kisebbségekkel összefüggő - projektek finanszírozására (1991 novemberéig) 13 481 000. DM-t fordított.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>